Pályázati hírek

2014 - 2020

A 2007-2013-as pályázati ciklusban a vállalkozások számára számos lehetőség nyílt, amikkel fejlesztéseiket pályázati forrásból finanszírozni tudták. Majd ez a lehetőség 2013 év elején hirtelen lezárult és közel 2 évig semmilyen pályázat nem volt elérhető. A 2014 év végén megjelent pályázati kiírás leszűkítette a pályázók körét, a fókusz a feldolgozóiparra korlátozódott. A Gazdaságfejlesztési Innovációs Operatív Program (GINOP) fő célkitűzése ugyanis hogy a magyarországi termelői kapacitás bővítését segítse és a hazai tudástranszfert előmozdítsa. Teszi ezt többek között azért, mert az EU 2020 Stratégiában vállaltuk a foglalkoztatás 75%-ra való növelését és a K+F+I kiadások GDP-hez viszonyított arányának növelését 2020-ra. Magyarországnak emellett fel kell készülnie a 2020 utáni időszakra is, amikor várhatóan már nem lesznek EU-s pályázatok illetve megszűnnek a vissza nem térítendő támogatások, tehát a magyar gazdaságnak a saját lábán állva képesnek kell lenni arra, hogy saját erőből fejlessze kapacitásait és finanszírozza az innovációs tevékenységeket.

A GINOP pályázatok kiírói láthatóan sokat tanultak a korábbi időszak tapasztalataiból, és jól átgondolt pályázati felhívások jelennek meg ma a KKV-k számára. A kiírásoknak azonban nem is olyan könnyű megfelelni, annak ellenére, hogy pályázati rendszer egyszerűsítése volt a cél, nagyon sok követelményt és kötelezettséget kell mérlegelni ahhoz, hogy egy vállalkozás pályázni tudjon. 

A pályázatok elsősorban a gyártáshoz kapcsolódó, új termelő eszköz beszerzését támogatják, és másodsorban az eszköz működtetéséhez feltétlenül szükséges ingatlan beruházást. Egyéb kiszolgáló épület és a telephelyen lévő olyan épületrész, amiben nem folyik közvetlenül termelés, nem támogatható. Anyagmozgatáshoz, csomagoláshoz és raktározáshoz szükséges eszközök az összköltség 25%-áig támogathatók. A fejlesztés megvalósítására csak abban az esetben lehet pályázni, amennyiben a vállalkozás árbevétele eléri és meghaladja a beruházás összegét. Amennyiben a vállalkozás árbevétele a legalább 2 éves működése alatt nem éri el a fejlesztési elképzés nagyságát, lehetőség van arra, hogy a vállalkozás 50%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos vállalkozásának vagy magánszemély tulajdonoson keresztül kapcsolt vállalkozásának adatait figyelembe vegyék. 

A pályázni kívánó vállalkozásokkal szembeni elvárás többek között a növekedési potenciál, exportképesség vagy az innovációs potenciál. Ezek közül legalább egy feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy valaki elérje a szükséges minimum pontszámot. Kivételt képeznek az alulreprezentált vállalkozások, amelyeknél elegendő az, hogy fiatal vagy női többségi tulajdonos ügyvezetése alatt a működik a cég. Emellett különösen előnyt élveznek azok a vállalkozások, amelyek szabad vállalkozási zónában illetve 5000 fő alatti településen működnek. Itt fontos megjegyeznem, hogy a korábbi időszak legnagyobb hiányossága, hogy az 5000 fő alatti településeken működő vállalkozásoknak gyakorlatilag alig volt pályázat, ezzel szemben most ezek a vállalkozások kifejezett előnyben vannak. A leghátrányosabb településeken nem elvárás a feldolgozóipari tevékenység végzése, de Észak-Magyarországon az 50%-os támogatási arány 20%-kal növelhető a kedvezményezett tevékenység végzése esetén. 

A legújabb pályázatoknál különös figyelmet kap a cégháló és cégkapcsolatok bemutatása és átvilágítása. Alapelv, hogy egy cég egy pályázati kiírásból egyszer részesülhet, és ez igaz a kapcsolt vállalkozásaira is. Azaz egy cégcsoportban, csak egy vállalkozás indulhat a pályázaton, ami sokszor fájdalmas döntés a fejlesztésben hátrasorolt vállalkozás esetében. Továbbá a pályázó vállalkozás méretét növelhetik a cégcsoport azon tagjai, amelyek a pályázó cégben, illetve amelyekben a pályázó cég közvetlen vagy közvetett módon befolyást gyakorol. A bírálat során vizsgálják azt is, hogy a cégcsoportban a fejlesztendő tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet megszűntettek-e az elmúlt 2 évben. Tehát nem lehet önmagában vizsgálni egy vállalkozást pályázati szempontból, a teljes cégháló befolyásolja a pályázat kimenetelét.

A vállalkozásoknak a támogatásért cserébe árbevétel és személyi jellegű ráfordítás növekedést kell vállalni a szokásos létszámtartás mellett. Azonban sokszor előfordul, hogy a minimum pontszám nem érhető el munkahelyteremtés nélkül. Ilyenkor a vállalkozások többsége kénytelen mérlegelni, hogy be tudja-e vállalni, hogy létszámot növel a fenntartás időszakban.

Nagy körültekintést igényel a piaci ár igazolása is, azaz a pályázat költségeit 3 db ajánlattal kell alátámasztani. Tapasztalatom szerint ez nagyon nem könnyű feladat, főleg abban az esetben, amikor egyedi gyártású eszközökről van szó. Komoly nehézséget jelent 3 olyan céget találni, akik hasonló, összehasonlítható ajánlatot képesek adni, és mindemellett az ajánlatoknak még számos formai követelménynek is meg kell felelniük mindhárom esetben. 

A K+F+I pályázatok esetében az innovációs eredményekért cserében a vállalkozások kevesebb előírásnak kell megfelelniük. Elegendő 1 db árajánlat beszerzése és az elszámolható költségek köre is sokkal tágabb. Mindemellett a projekt költségvetésében szereplő költségelemek nagysága az összköltséghez képest sem tartalmaz jelentős korlátozásokat. Azonban a fejlesztésnek konkrét árbevételben mérhető eredménnyel kell végződnie, amelynek el kell érni 2 év alatt a támogatás 30%-át.

A feldolgozóiparon kívül tevékenykedő vállalkozások is meg fogják találni a maguk lehetőségeit a pályázati rendszerben néhány hónapon belül. Ők elsősorban kedvezményes hitellel kombinált támogatásokra számíthatnak, melyek legnagyobb előnye, hogy rövid távon nem terheli meg a vállalkozásokat, hiszen az önrész mértéke nem haladja meg a 10%-ot sem. Ellenben nekik hitelminősítésen kell majd keresztül menniük, melyhez jól átgondolt üzleti tervre lesz szükség.

Írásommal nem volt célom elrettenteni a leendő projektgazdákat a pályázástól, csupán csak fel szerettem volna hívni arra a figyelmet, hogy jól átgondolt és hosszas előkészület kell a pályázatok beadásához. Mindent összevetve nagyon örülök annak és meggyőződésem, hogy a szigorú szűrést követően többségében komoly, támogatásra érdemes projektek kerülnek majd támogatásra, melyek képesek lesznek hozzájárulni Magyarország GDP növekedéséhez és a foglalkoztatás bővüléséhez.

Hírlevél feliratkozás

Kérje ajánlatunkat!